Visszajelzések

Néhány motiváló gondolat, klienseim visszajelzéseiből merítve...


'(...)minden alkalommal újabb és újabb kapuk nyílnak meg, egyre több dolog válik világossá, érthetővé. 

Mindez viszont lehetetlen lenne a megfelelő személy nélkül. Köszönöm, hogy szeretettel, bizalommal fordulsz felém és maximális biztonságot nyújtasz!

(...)várom a folytatást!'

'Tudtam, hogy valami nincs rendben velem, megrekedtem, és teljesen kilátástalan helyzetbe kerültem. Sokat gondolkodtam azon, hogy merre, hová induljak (...) nem gyógyszeres kezelést akartam, mert tudtam, azzal nem jutok el a problémáim igazi gyökeréhez (...).

Rátaláltam az Integratív személyiségfejlesztés oldalra, és azóta már egy komoly folyamatba is belekezdtünk.'

 '(...) Megcsapott a változás szele, az imaginációk során, rengeteg érzést megéltem (...) sírás, boldogság, elfogadás, elengedés. Tudom, hogy még hosszú út áll előttem, de már végre van segítségem ahhoz, hogy ne csak a látszat szintjén legyek újra mosolygós. Hálás vagyok, hogy megismertem Zsuzsit, és az ő elhivatottságát. Remélem még sok türelme lesz hozzám.'

'(...) szerződéskötés? Gondoltam minek...(...) nem szerződsz velem arra, amit kérek? Első gondolatom: ide többet nem jövök...(...), majd miután felnyitottad a szemem, hogy mivel kellene indulni, milyen témákat érdemes boncolgatni ahhoz, hogy végül értelme legyen az eredeti témámra is szerződni, akkor állt össze a kép(...). Féltem, de nem bántam meg. 

Köszönöm a türelmet és mindazt, amit a találkozók során kapok!'

'(...) Megnyílni valakinek, akit alig ismerek... Az első alkalom, életünk bármely területén szinte mindig nehéz. Ugyanígy voltam vele, mikor Zsuzsival elkezdtük a munkát. Vártam, de féltem, hogy mi lesz. Féltem kimutatni az érzéseimet, de amennyire féltem, annyira felszabadító volt. Nagyon meglepődtem, mert bár mély és nehéz érzelmek jártak át a beszélgetés alatt, mégis ettől volt felszabadító. A végén nevetve búcsúztam el a következő alkalomra várva. (...) Néha az embernek elég nagy köveket kell lepakolnia a szívéröl, kiásni dolgokat a mélyből... De ez is közelebb visz önmagamhoz, és ahhoz, amiért megkerestem Zsuzsit.

Az egyik alkalom után megkérdezte a majd´ 10 éves fiam, hogy miről szoktunk beszélgetni. Azt mondtam neki, hogy ez olyan, mintha a barátommal beszélgetnék. Elmondom a gondjaimat, és Zsuzsi megpróbál segíteni. Erre Ő azt mondta, akkor ez olyan, mint valami pszichológus. Mondtam, hogy igen, hasonló. Ez viszont egyáltalán nem jelent rosszat. Sokan azt hiszik, aki terápiára jár, az bolond. Néha mindenkinek szüksége lenne egy "pszichológusra", egy barátra, egy beszélgetőpartnerre, aki kívülről látja a helyzetüket, és segít nekik is máshogy látni - néha még Neked is. Ezen nagyon meglepődött, de néhány példa után megértette, miről beszélek.

Szerintem a legtöbb ember nem is tudja, - vagy nem akarja elfogadni - mennyire fontos lenne dolgoznia önmagán. És ez a legnehezebb, hiszen minél tovább vár, annál hosszadalmasabb is... De nem lehetetlen és sosem késő elkezdeni. Ezen az úton haladok most én is. (...) Mit adott nekem az eddigi munka? A távolság ellenére egy olyan valakit találtam, akiből sugárzik az együttérzés, a szeretet, és ezért hálás vagyok. :)' 

'(...) bevallom, az első alkalom során kicsit elkeseredtem, amikor azt tükrözted vissza, hogy a történet, amivel mentem, az csak egy ,,fedősztori,, - ugyanakkor, ami ezután történt hatalmas döbbenet volt számomra. 

Be kellett látnom, hogy igazad van, és azt is, hogy jó mélyre kell nézni abban a bizonyos tükörben, még akkor is, ha a megoldás szinte végig az orrunk előtt van. Ehhez tényleg meg kell érni, hogy magunktól meglássuk. Köszönöm, hogy segítesz, kísérsz az utamon. '

'Én a holisztikus gyógyításban hiszek: hogy egyenlő arányban kell törődnünk a testi, lelki és szellemi jóllétünkkel. Hálás vagyok a sorsnak, hogy Zsuzsit ismerhetem, mert őbenne egy hivatását tiszta szívből szerető, önzetlen és hiteles szakemberre találtam, aki mindhárom területen segít abban, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljek belső egyensúlyomhoz, harmóniámhoz. Ugyanannyira fontos a helyes táplálkozás, a rendszeres mozgás és önmagunk megismerése. Félelmetes? Néha igen. Fájdalommal jár? Igen, de anélkül sajnos nincs fejlődés. De megéri, mert a személyes foglalkozásunknak köszönhetően felkészültebb, lelkileg ellenállóbb lettem és fájdalmaim cipelése helyett megéltem és elfogadtam a velem történteket: a jót és rosszat egyaránt. És minél mélyebbre ástunk, annál több pozitív érzést találtam magamban, és annál több pozitív energiát tudtam mozgósítani. És még nagyon hosszú az út ....

És ha elsőre nem mersz jegyet váltani az önismeret hullámvasútjára, kezd kicsiben. Próbálj ki Zsuzsival egy mozgásformát, mert lelket melengető egy szuper csapathoz tartozni, és hidd el, egy érzelmes dal és egy mellkasnyitással egybekötött feladatsorozat is képes érzelmeket elindítani még a sokadik alkalommal is, hiszen a mozgás a lélekre is hatással van.'